Hémangi szakácskönyvéből merítettem, nálunk bevált, ezért most közkinccsé teszem!
Igazán alacsony költségvetésű étel, ami tea mellé reggelinek is kiváló, de én legutóbb tejszínes bableves után második fogásként tálaltam. A hozzávalók tehát:
- 40 dkg liszt,
- 2 kávéskanál só,
- 1,5 dkg friss élesztő (vagy egy tasak szárított),
- 2 evőkanál olaj,
- 1 evőkanál szódabikarbóna,
- 2 evőkanál szezámmag
![]() |
![]() |
A sóval elkevert lisztbe belemorzsolom az élesztőt, utána mehet hozzá a cukor, az olaj, és kb. 2,5 dl langyos víz. Annyi, amennyivel összegyúrva rugalmas, igazi jó kis kelt tésztát kapok. Miután jól meggyúrom, elteszem pihenni valami kellemesen meleg helyre, ahol úgy egy óra alatt kétszer akkorára dagad, mint annak előtte.
Amikor kellően kipihente magát, akkor ismét jól átgyúrom, és annyi hosszú-hosszú rudat sodrok, ahány perecet szeretnék sütni belőle. Ezekből meg is formázom őket, és egy lábasban, amiben felforralok 2 liter vizet a szódabikarbónával, óvatosan belerakom, és fél percet főzöm mindegyiket. Aztán sütőpapírra szedegetem, a tetejét megszórom a szezámmaggal, és előmelegített, 220 fokos sütőben kb. negyed óra alatt szép pirosra sütöm.